A csapágyak lényegében két fő komponensből épülnek fel.

A csapágyak szerkezete két alapvető elemre bontható, amelyek együtt garantálják a zökkenőmentes működést és a megfelelő terheléselosztást. Az első és leglényegesebb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében van elhelyezve. Ez a gyűrű általában a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van rögzítve. A belső gyűrű fő feladata, hogy stabilizálja a kapcsolatot a forgó alkatrész és a csapágy között.

A külső gyűrű a csapágy második fő része, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű szerepe az, hogy rögzítse a csapágyat, miközben támogatja a belső gyűrű által végzett mozgást. A csapágyak belső és külső gyűrűje között gördülő elemek találhatók, például golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, attól függően, hogy milyen típusú csapágyat alkalmazunk. 

A gördülő elemek kulcsszerepet töltenek be a csapágy működésében. A gördülő elemek célja, hogy minimalizálják a súrlódást, és biztosítsák a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A gördülő elemek elosztják a terheléseket a csapágy belső gyűrűje és külső gyűrűje között, ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást, amely növeli a csapágy élettartamát és teljesítményét. E mechanikai elrendezés hozzájárul a gépek és járművek megbízhatóságához, hatékonyságához és hosszú távú működéséhez. 

A csapágyak működésében a belső és külső gyűrűk, valamint a köztük található gördülő elemek együttese alapvetően hozzájárul a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének biztosításához.